Miért sírunk a jógaórán?
Amikor valami megrászkódtatás ér bennünket, sírunk. Jó esetben. Sajnos nagyon sok ember nem tud sírni, sőt a fiúkat meg is tanítják gyermekkorban, hogy nem szabad sírni. Pedig a sírás az egyik legfontosabb eszköz a stressz levezetésére. Az ember az egyetlen faj, amely érzelmi okokból képes könnyeket hullatni.
A sírás fiziológiája mögött egy összehangolt neurológiai és hormonális láncreakció van. Amikor egy erős érzelmi inger (bánat, öröm, stressz, tehetetlenség) ér, akkor normál esetben az amygdala, az agy érzelmi központja észleli a felfokozott állapotot és jelzést küld a hipotalamusznak, amely a szervezetünk „főkapcsolója”, hogy aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, amely alapvetően a megnyugvásért felel, de a könnycsatornákat is stimulálja.
Amint parancsot kap, működésbe lép a könnymirigy, amely a szemgolyó külső-felső részén, a szemöldök alatt helyezkedik el.
Normál esetben a könny a szemfelszín nedvesítése után a belső szemzugban lévő könnycsatornákon át az orrüregbe távozik, ezért kezdünk el szipogni, sőt ezért kezd aztán el folyni az orrunk, ha sírunk. Amikor azonban az érzelmi roham miatt túl sok könny termelődik, a csatornák képtelenek mindet elvezetni, így a folyadék túlcsordul a szemhéjon, és legördül az arcon.
Biztosan érezted már, hogy sírás előtt vagy közben szinte fáj a nyelés is, és egy hatalmas gombócot érzel a torkodban, ennek tisztán túlélési oka van. Amikor ez a nagy érzelmi hullám ér bennünket és a szimpatikus idegrendszer aktivizálódik, a szervezet felkészül a harcra vagy a menekülésre. Mivel ehhez több oxigén kell, a rés tágra nyílik, hogy maximalizálja a légzést. De sírás közben nyelni szeretnél, viszont a nyelőizmok összezárnák a torkot. A két ellentétes erő, a tágulni akaró rés és a záródni akaró nyelőizmok, feszültsége hozza létre a fojtogató gombóc érzést.
Nem minden könny egyforma. A tudomány különbséget tesz a reflexkönnyek (pl. ha hagymát vágsz vagy porszem megy a szemedbe) és az érzelmi könnyek között. Az érzelmi könnyek kémiai összetétele teljesen más, mint a fizikai védelmet szolgálóké.
Magasabb a fehérjetartalmuk, vagyis sűrűbbek, így lassabban gördülnek le az arcon – ez evolúciósan segít abban, hogy a környezetünk észrevegye a segélykiáltásunkat.
Aztán tele vannak stresszhormonokkal és endorfinnal is. Vagyis kivezetik a kortizolt, de közben fájdalomcsillapítást is kapsz, ez a fő feladatuk. Ezért van az, hogy egy kiadós sírás után fizikai megkönnyebbülést érzünk: a pulzusunk lelassul, a kortizolszintünk csökken, és elkezdünk visszatérni az egyensúlyi állapotba.
A sírás lényegében a test beépített biztonsági szelepe. Amikor az érzelmi stressz szintje elér egy kritikus szintet, a test a könnyeken keresztül szó szerint kimossa magából a túlcsorduló fájdalmakat.
Sírni tehát nem a gyengeség jele, hanem egy tökéletes öngyógyító folyamat.
Ha nem tudsz sírni, az annak a jele, hogy rengeteg stresszt (kortizolt) tartasz erővel bent, ami iszonyat kimerítő a szervezet számára. Ha túl sok a kortizol, az mindenre hatással van, a hormonrendszerre, az emésztésre, a nyirokkeringésre, az immunrendszerre, a keringésre, a reproduktív szervek egészségére, az alvásra, mindenre.
A jóga az egyik leghatékonyabb eszköz a fogvatartott érzelmek kiengedésére, mert a test a különböző testhelyzetekben triggelerődik. Ha tele van, és az izmok, inak, szalagok nem engedték ki a sírást, mert nem szabadott, mert nem lehetett, mert nem akartad kiengedni és a test feszült állapotban van, akkor jön egy ászana és azt veszed észre, hogy szinte a semmiből el kezdenek potyogni a könnyeid.
Lehet, már rég nincs ott az a történet, az a veszteség, lehet, már feldolgoztad a fejedben, de az érzelmek bent ragadtak a test börtönében, mert azt tanultad meg, hogy az a biztonságos.
Egy alapos sírás mindig segít.
Engedd ki. A jóga az el nem sírt könnyeinktől szabadít meg.
Related posts
Nem kell a csúszásmentes matrac!
Amikor én elkezdtem jógázni, úgy 20 éve, még nem voltak ilyen matracok,
Mindenszentek ünnepe és Skorpió-újhold, Dívalí fő napja, és a halottak napja
A halál a születés következménye. Minden, ami születik, az el fog múlni. De nem az élet múlik el, az élet örök.
A kegyetlenségről
A kegyetlenség vagy a durvaság mindig gyengeségből és belső bizonytalanságból származik. Kegyetlen és durva például mást kritizálni és minősíteni. Ha mást kritizálok, valójában leszóllak és a másik fölé helyezem magam, ez pedig érzéketlenség. Akit sokat kritizáltak, sokat kritizál. A kritika nem segít, mert a nyilvános kritika soha nem tanít, ha szeretnénk valamit elérni, akkor a […]
