a

Nem látni a fától az erdőt

Vannak idők, amikor nem látjuk a fától az erdőt. A mostani időszak pontosan ilyen, nagyfokú labilitásról és bizonytalanságról szól. A biztonságérzetünket kezdi ki a külvilág, a föld-elemet teszi labilissá bennünk. Minden megkérdőjeleződik.

Biztos? Biztos biztos? De tényleg, biztos biztos biztos?

Amikor csak azt nézzük, hogy a pohár félig üres, azt, hogy miért nem jó. A Szűz-újhold az a szerelő, aki ahelyett, hogy megoldásokat keresne, azt magyarázza, hogy miért nem lehet megjavítani. Annyira bele megyünk az analizálásba, hogy elfolyik a dolog, kifolyik minden a kezünkből, elveszítjük a kontrollt a saját életünk felett, az ellenőrzés ellenőrzésének az ellenőrzése zajlik és ami a legnagyobb baj, nem a lényeggel foglalkozunk.

A rögeszmék napjait éljük. A tökéletes világról álmodozunk. Pedig olyan nincs. Iszonyú nehéz a tudatból kiszedni bármilyen gondolatot, főleg hitrendszert. De ebben segít a jóga, mert tudatosságra nevel.

Ilyenkor egyetlen egy kiút van csak, használni az időszak energiáit, melyek a rend, a rendszer és a rendszeresség. És ebben nagyon jó partner a jóga. Mert a jógát nem lehet másképp csinálni, csak rendben, rendszerben és rendszeresen.

Megteremteni a stabilitást az életünkben, meghaladni a Kata, a tűzijáték, a majom vagy más vírus, a háború, a diplomás nők, a rezsi, az aszály, a környezeti katasztrófa, az atomerőmű, a szomszéd csúnyán néz problémaköreit, ott nem segít semmi más, csak az, hogy az ember belátja, ezeket félreteszi és elkezd komolyan gyakorolni. Mondjuk jógát.

Nem akarom lekicsinyíteni, ezek komoly problémák, de muszáj magadat ezeken túltenni, mert ha ezekben pörögsz, elvesztél. Benneragadsz a múltban. Most az marad talpon, aki a hétköznapi történések fölé képes emelkedni és valahonnan onnan, a magaslatból szemlélődni.

Mert innen fentről valahogy teljesen másképp néz ki minden.

Meséltem már nektek, hogy az egyetem elvégzése és pár év munka után, amivel akkor nagyon jól kerestem, és mégis nagyon céltalannak és boldogtalannak éreztem magam, eladtam mindent és az akkori barátommal Dominikán éltünk, dolgoztunk, előtte meg beutaztuk a Karib-világot és az USA keleti partját. Akkor azt hittem, ha elutazom és a világ legyik legcsodálatosabb tengerpartján fogok élni, minden meglesz oldva. Ez volt a B terv és nagyon komolyan is vettük magunkat. Aztán két év ottlét után ugyanabban a boldogtalanságban és kilátástalanságban találtam magam, sőt talán egy mélyebb bugyorban, mint itthon. C tervem nem volt. Katasztrófa viszont annál inkább, összeomlott minden, hiszen akkor azt gondoltam, ha ott nem tudok boldog lenni, akkor sehol.

Ezt csak azért mesélem el, mert mindig azt gondoljuk, ott ahol vagyunk ott nem jó, bezzeg máshol ezerszer jobb. Hát nem.

A máshova is magunkkal visszük saját magunkat!

Amíg nem vagy jól itthon, addig kint sem leszel jól! Olyan helyen sem, ahol van Kata, meg ahol jó, hogy vannak diplomás nők és sorolhatnám.

A rendnek benned kell megtörténnie és ezt benned kell megteremteni. Nem a külvilágban. De itt jön a trükk, mert a külvilág elképesztő erővel hat rád. Rengeteg múlik a külvilágon. Minden a környezettől függ alaphelyzetben.

Minden változást a környezet indít el. A körülmények határoznak meg minket.

A változás sosem belülről indul, hanem mindig kívülről!

Tudom, nem ezt szoktákok hallani és gondolni, mégis határozottan állítom, hogy ez így van. Szerintem nagyon nagyon jó ötlet elmenni, tapasztalni, élményeket gyűjteni. Mert akkor fogsz mást is látni, akkor tudsz elindulni a változás útján. Akkor fogsz mást hallani, enni, inni, de hidd el, az nem azt jelenti, hgy ott garantáltan boldog leszel. Nem. Mert egy idő után utoléred önnön magadat és ugyanott fogsz tartani.

A külvilág viszont mindig elindít benned valamit, ezért nagyon nagyon fontos az utazás, mert az a valami aztán boldogsággá alakul át benned. És akkor utána teljesen mindegy már, hogy hol élsz, Budapesten, Nógrádban vagy a Kajmán-szigeteken.

Nem ezen múlik, de ahhoz, hogy ezt megértsd, menj el! Tapasztald meg! Ellenőrízd le, keresd a boldogságot, kutasd fáradhatatlanul és minél előbb találd meg, mert hidd el, az élet hihetetlenül rövid és fogalmad sincs, hogy ma vagy holnap vagy 20 év múlva ér véget a tiéd. Ezért elképesztő felelőtlenség egyetlen egy napot is boldogtalanságban, meg a helyzetet kritizálva töltetni. Ez elpazarolt élet.

Tehát vagy már ma eldöntöd, hogy Kata nélkül is már most teljes az életed, vagy ha ez nem megy, ne add fel és az legyen a legfontosabb, hogy megkeresd a teljességet. És ehhez lehet, hogy el kell tényleg menned. Lehet, hogy csak egy jógaórára. Vagy kettőre. Lehet, hogy egy hosszabb hétvégére, vagy egy hetes jógatáborba. Lehet, hogy egy hónapra vagy háromra. Az is lehet, hogy egy évre el kell vonulnod a jelenlegi hétköznapjaid elöl.

De egyben biztos lehetsz, mindig vissza fogsz térni. Ha nem is feltétlenül fizikaliag, de lélekben igen. Mert ahova születtél, az határoz meg. Az vagy és elmenekülni ez elöl nem lehet. Az identitásod része. Az önképed része.

Neked meddig kell menned?

Huzalozd újra az életed! Tedd rendbe önmagad! Kezdheted egyébként a ruhásszekrényeddel vagy a pincéddel.

A Szűz a lemondott király, az, aki már nem akar király lenni.

Találd meg te is a saját aranymetszésed, mint a legkisebb királyfi, aki elmegy a hamuba sült pogácsával, megküzd a sárkánnyal, de utána minidg visszatér a fele királysággal.

Namaste
Brávácz Alexandra

Útközben Jóga Óbuda jógastúdió és meditációs központ