Semminek sincs önálló léte

Mindenki függ a másiktól, önmagában nem létezik, csak a másik viszonylatában van, vagyis nem létezik semmi függetlenül a másiktól, minden csak a másik relációjában érhető tetten és értelmezhető.

Nincs meleg hideg nélkül.

Egy hatalmas és szövevényes összefüggésrendszerben létezünk, mint a fák az erdőben. De az erdők között is kapcsolati háló van.

Egymásból táplálkozunk, visszaadjuk azt, amit kapunk, majd újra abból táplálkozunk. Ez a körforgás az újra, meg újra, meg újra létesülés törvénye. Lényege a folyamatos energiacsere.

Energiát élőktől szerzünk, legyen az egy répa energiája vagy a szerelmünk ölelése.

Egy fa törzséhez tartoznak azok, akik szorosabb kapcsolatban vannak egymással, például egy fa lehet egy család, de a tágabb rokonság is, ide tartozhatnak munkatársak és barátok, szomszédok. Bárki, akivel valahogy személyes kapcsolatba kerülsz, de van olyan, hogy néha letörik egy ág, vagy te nősz másfelé és a kapcsolat már nem olyan szoros, de egymás energetikai mezejében örökre lenyomatként benne maradtok. Ilyenek a volt szerelmek. Egy olyan kör tartozik egy törzshöz, akivel van vagy volt valamilyen közvetlen érzelmi kapcsolatod, ami azért fontos, mert az ő karmájuk közvetlenül hat rád.

A többieké csak közvetetten.

De mint ahogy minden törzs is össze van kötve a többi törzzsel az erdőben, láthatatlanul a föld alatt minden fa a másikkal, sőt, minden erdő a többivel, úgy vagyunk mi is összekötve minden érző lénnyel.

Ez nagyon jól tetten érhető a családállítás során, hogy összejönnek “idegen” emberek és megjelenik, megmutatkozik a térben az, ami amúgy nem érzékelhető. És ha ebben a térben elkezdik mozgatni a szálakat, akkor az a rendszerben bizony máshol, a valóságban is megnyilvánul. Ezért sem veszélytelen eljárás ez és nagyon meg kell nézni, hogy hova megy el az ember. Persze ez igaz minden segítőre, mert a segítő belenyúl az energetikai rendszeredbe, a saját szűrőjén keresztül. Hogy mennyire van ő bekötve az Istenibe, azon múlik, hogy mennyire tiszta ez a szűrő, vagyis szolgálat-e számára az, amit csinál vagy csak önmagáról szól. Ezen múlik, hogy tud-e a lehető legsemlegesebben, jól téged terelni. Ehhez le kell önmaga mélyére ásnia, majd önmagát le kell tudnia vetnie. Akkor tudja jól lecsatornázni a tudatfelettiből, amin keresztül segíteni tud, egyébként sajnos ártani is tud.

És így vagyunk tulajdonképpen minden emberei kapcsolattal.

Mivel mindannyian össze vagyunk kötve, az Egyből táplálkozunk. Ezért mindannyian egymás életére hatással vagyunk, ha akarjuk ha nem. Közösségben élünk, nem egy lakatlan szigeten, tehát minden gondolatoddal érzelmeket váltasz ki a másikból.

Össze vagyunk gabalyodva ebben a karma nevű játszmában és sokszor észrevétlenül vagyunk hatással egymás életére. Képtelen vagy függetleníteni magad és ez így van jól. Ez az emberi lét szépsége is egyben. Akkor van a baj, ha túlzottan bevonódsz ott ahol nem kellene, ha nem tudod azonosítani, hogy mi a tiéd igazából, hogy mivel érdemes foglalkoznod és mivel nem, hogy kinek az energiáit nem érdemes magadra húznod. Hogy hol játszmáznak veled és holjátszmázol és hol nincs benned szeretet.

Mivel önállóan nincs semminek sem valósága és minden csak a másik függvényében létezik, ezért hihetetlen nagy felelősséged van nem csak a saját életed irányítása felett, hanem egymás iránt is.

Amit te kilélegzel, én belélegzem, amit és kilélegzek, te belélegzed.

Semmi nem történik tőled függetlenül.

Brávácz Alexandra