
A halogatás művészete
Minden áll és vár. Mindenki kivár, várakozik. Ti is így érzitek? De mire várunk tulajdonképpen? Várakozó állásponton vagyunk, ugrásra készen.
A baj az, hogy a nagy várakozás miatt elhalasztjuk a döntéseinket. Készülsz a legrosszabbra. Kontrollálni akarod a holnapot, pedig azt nem lehet. Olyan sokszereplős az élet, hogy nem tudod kiszámítani valójában a következő lépést.
Ha viszont csak vársz, közben nem tudod megélni önnön nagyságodat.
A halogatás művészei lettünk. Várjuk, hogy megkérjék a kezünket, várjuk a megfelelő társ betoppanását, várjuk a tökéletes pillanatot a gyerekválallásra, a telekvásárlásra, az építkezésre, a költözésre, az átrendezésre, a nagytakarításra, a lomtalanításra, a messzi utazásra, a fogyókúrára. Majd, majd majd.
Valójában soha nem jön el a majd!
Majd ha vége lesz a télnek, majd, ha nem lesz újabb covid. Majd, ha vége lesz a háborúnak. Majd, ha több fizetés lesz. Majd, ha olcsóbb lesz a repülőjegy. Majd, ha olcsóbb lesz a benzín. Majd, ha jobb lesz a forint. Majd, ha megjön a gázszámla. Majd karácsony után, majd húsvét után, majd a nyári szünetben, majd ősszel. Majd jövőre.
És ez így megy évről évre. A régi idők már nem jönnek vissza soha, sőt valószínűleg sok szempontból minden nehezebb és drágább lesz.
Iszonyú idegölő tud lenni a várakozás. Mint, amikor sorban állsz és közben attól rettegsz, lekésed az előadást.
Egyhelyben toporgás. Egyfajta magányos tánc önmagaddal.
A nagy várakozás közben pedig valóban lekésed az előadást. Lemaradsz a nagy előadásról, arról, amit úgy hívnak ÉLET.
Merd élni az életedet úgy, ahogy valóban szeretnéd. Éld meg azt, amire most vágyakozol és ne várj semmire vagy senkire, mert ráadásul ha a külső világtól, történésektől teszed függővé, azok sosem jönnek el. Minél jobban akarod, annál jobban távolodik tőled a vágyott életed. Ha nagyon akarod, biztos, hogy elkerül téged.
Ha most úgy érzed, van lehetőséged valamire, akkor azt lépd meg, ne várakozz a váróteremben, ne halogasd tovább!
Képzeljétek, van egy tanítványom, aki évekig halogatta álom házának megépítését. Egy nőről van szó. Azt mondta, majd ha megérkezik a férfi, akkor majd együtt. Már a telke régen megvolt, képessége és anyagi lehetőségei is készen álltak, de ő csak várt. Éveket. Egyre jobban kétségbe esett, mert a féfi nem jött. Valójában ilyenkor egyre messzebb kerülünk tőle, mert annyira görcsösen akarjuk, hogy akkor nem jön. Amihez nagyon ragaszkodsz, az mindig távolodni fog tőled. Egy idő után, és sok jóga után, elege lett és elkezdte az építkezést, már így is sokkal drágábban tudta megépíteni a házát mellesleg. De most jön a lényeg, ahogy elkezdte, megérkezett a férfi! Ahogy elkezdett nem erre rágörcsölni, belépett az életébe. Szépen, ahogy kell.
Tehát a most, a ma a legjobb és legtökéletesebb pillanat arra, hogy meglépd azt, amire vágysz. A holnapot nem tudod, ezért teljesen fölösleges erőfeszítés a holnap miatt halogatni az életedet.
Ne agyalj ennyit, hanem csináld. Lépd meg. Mert nem tudhatod úgysem, hogy mit hoz a reggel.
A tett halála az okoskodás.
Ne te alkalmazkodj az élethez, az élet alkalmazkodjon hozzád. Te vagy az, aki teremtesz, ne feledd.
Namaste
Brávácz Alexandra
Related posts
A jóga spirituális út
Örök viták zajlanak arról, hogy mi a jóga. Pedig rendkívül egyszerű, hiszen Patandzsali a jógaszútrában nagyon világosan már a második vonalvezetőben megfogalmazza: jóga azt jelenti, megszüntetni a gondolatokat. Érd el, hogy az állandó kattogás megálljon a fejedben. Akinek ez a célja, az jógát gyakorol. Minden más ámítás. Mindig mindennek az a lényege, hogy miért csináljuk, […]
A jóga mindenkié!
Ma hívott egy lány, aki azt kérdezte, hogy mikor lesz megint Pilates nálunk, mert ő jógázni nem mer jönni. Ő inkább “csak” tornázna. Viszonylag gyakran fordul ez sajnos elő, hogy valaki azt mondja, fél a jógától, mert ő azt biztos nem tudja majd megcsinálni, amit látott azon a képen valahol. Tudjátok mi az igazság? Hogy […]
Csak a szeretet
Rettentően nem szeretem azokat a szavakat, mint anyaseb, apaseb vagy akár azt, hogy sérült belső gyermek. Mert a fókuszt nem ott tartják, ahol érdemes. És ahol a fókusz, ott az energia. A belső gyermek kifejezés egyébként Jungnál jelenik meg először, az az éned, aki képes megújulni, egyfajta forrás, ahova vissza lehet térni, akiből lehet meríteni. […]