a

Szerelem, szerelem

Szendi Gábor pszichológus több könyvében is ír a szerelemről és a férfi-női kapcsolódásokról. Aki szeretne ebben elmélyedni, ajánlom ezeket az írásokat, de lássunk a megállapítások közül néhány fontosabbat.

Miért vannak egyáltalán nemek? Rengeteg olyan faj van, ahol nincsenek. Egyszerű, az evolúció ott hozta létre a nemeket, ahol fontosnak gondolta a változást, a módosulásokat.

Az evolúció kísérletei vagyunk.

Az ősnem nőnemű, ez az X, de ha az X kromoszómán kialakul egy kapcsoló, akkor hím lesz az utód, ez az Y. A nő hordozza a kikristályosodott, értékes tulajdonságokat, a férfin pedig az evolúció teszteli az újakat. Az XX, a nő kromoszómája, olyan, mintha két merevlemeze lenne. Ki tudja javítani magát.

Az X a faj emlékezete.

Az Y viszont egyedül van az X mellett, ezért csak módosulni tud és emiatt rendkívül sérülékeny is.

Ha lány az utód, akkor hordozza az évmilliók bölcsességét, ha fiút szülünk, kibocsátunk egy kísérleti példányt. A fiúk vezetnek éppen ezért a változáshoz, mert ők tesztelik a tulajdonságok lehetséges változatait, amelyekről évmilliók alatt derül ki, hogy jók -e.

Az evolúció tehát éppen most is zajlik, ezt ne felejtsük el, nincs megállás vagy végleges állapot.

A hagyományos evolúciós elgondolás értelmében ezért versengenek a férfiak a nőkért és nem fordítva, mert nem mindegy, kivel örökítsék tovább az új, kísérleti tulajdonságaikat.

Ez maga a szelekció.

Persze az is előfordulhat, hogy ez a kísérletezgetés majd félremegy, mert sajnos rendkívül felgyorsult az Y kromoszóma károsodása a környezetszennyezés, a háttérsugárzás, a toxikus anyagok miatt és jelentősen csökkent a férfiak spermaszáma az utóbbi években. 1973-ban 90 millióról 1992-re 60 millióra, azóta pedig 30 millióra, ami azt jelenti, hogy 60%-ban csökkent. Ez egy hatalmas szám. Nem is merem kiszámolni, hogy hol tartunk most.

Ha ez így megy tovább, akkor a lombikbébiprogram lesz a normális, bevett szaporodási módszer és egy régi, primitív módszer lesz a szex.

Tehát a gyári alapbeállítás nőnemű, az Y kromoszóma kialakulása viszont kötéltánc és számos veszélynek van kitéve.

Képzeljétek el, hogy fiúgyermekkel másfélszer gyakrabban vetélnek el a nők.

Ha fiú születik, négyszer akkora valószínűséggel lesz autista, dadogós, diszlexiás, kétszer gyakoribb a Down-kór a fiúk között, a beszédzavar, a tanulási zavar, és másfélszer gyakrabban lesznek a fiúk epilepsziások. Amúgy is két évvel vannak elmaradva, mind testileg, mind szellemileg a lányoktól. Akinek van kamasza, tudja ezt, akkor már nagyon látszik a különbség. A kultúránkban ezért is bevett az, hogy a férfi néhány évvel idősebb, mint a nő a párkapcsolatban. Persze ez csak a papírforma, nekem is volt több kapcsolatom is, ahol én voltam a dátum szerinti idősebb.

A lényeg, hogy férfinak születni kész kaland. Nézzünk arányokat 100 nőre vetítve. Szívbetegség 237 férfi. Öngyilkosság 422 férfi. Tüdőgyulladás 157 férfi. Cukorbetegség 125 férfi.

12 házasságból 11 nő túléli a férjét!

A nőért van minden. Az Y csak akkor tud viszont szaporodni, ha elég rátermett. A férfi tehát kitalálta a tudományt, a kultúrát, az ipart, hogy mindezt a nő lába elé tegye és őt elbűvölje. Minden a nő körül forog, ő határozza meg a dolgokat. Ő szül, ő neveli fel a gyermekeket, az utódlásba általában többet is fektet bele. Az apának inkább védelmező funkciója van.

A társadalmi szerkezetet ennek értelmében a férfiak közötti rivalizálás alakította ki. Minden nő a szuperférfival, az alfahímmel szeretne párosodni, vagyis szupergéneket akar az utódainak továbbadni. A férfi, amikor azt a visszajelzést kapja, hogy ő egy szupermen, akkor viszont az lesz a programja, hogy minél többeket megtermékenyítsen, ezek a férfiak nem a telepedj le és ringasd a bölcsőt férfiak. A nő viszont otthoni szuperment akar, olyat aki családszerető és gondoskodó. A nő életének legnagyobb dilemmája ez, és hogy választania kell. Az a férfi lesz a befutó nálunk, aki ezt a kettőt jól tudja egyesíteni magában, de mivel ez nagyon nehéz, sok a rossz párkapcsolat.

Mellékesen jegyzem meg, hogy a nő éppen melyiket akarja jobban, az attól függ, hogy a menstruációs ciklusában hol tart, hol az egyik, hol a másik felé hajlik.

Ha a nő őszinte hirdetést adna fel, akkor az igazából az így hangzana: “Domináns, jó génű, magas tesztoszteronszintű, családszerető férfi ismertségét keresem házasság céljából.” Csakhogy ez olyan, mintha azt írná: csendes, kertes házat keresek az Astoriánál, jó levegő jeligére.

Mit nézünk mi nők? – persze nem tudatos szinten. Mi nők semmi mást nem nézünk, mint a magas tesztoszteronszintet és azt, hogy a fizikai test, a küllem jó génekről árulkodik vagy sem. Ezt mutatja például meg a magasság, ezért szereti a nők többsége a magas férfiakat. Védelmet is jelent számunkra a magasság, nem csak magas tesztoszteront. (És ezzel nem azt mondom, hogy alacsony szintű tesztoszteronnal rendelkezik az alacsony férfi, de a magas biztosabb:). Nézzük a csípő-váll arányt is. Míg a nőknél a csípő-derék aránya az ösztrogénszintet mutatja, addig a férfiaknál a tesztoszteronszintet a csípőhöz képest szélesebb váll. Nézzük az arcot: a nagy áll, a vékony ajkak, a nagy orr, az erős arccsont, az erős szemöldök, a mélyebben ülő kisebb szemek – ezek is a magasabb tesztoszteronszintről árulkodnak (ezek ellenkezője az ösztrogén).

Nézzük azt is, hogy mennyire szimmetrikus az arc – mert ahol az, ott a fejlődésben stabilabb volt a férfi, tehát tudjuk, erős az immunrendszere.

Nézzük a kezét, a gyűrűsujjhossza a vérben keringő tesztoszteront mutatja, a mutatóujj pedig az ösztrogént, a két ujj arány tulajdonképpen a két hormon arányát mutatja meg. Férfiujj a gyűrűsujj tehát, sokszor szőrösebb, amúgy a nőknél is.

Tehát lehet szépelegni, meg romantikázni, de az evolúció lényege a szaporodás, ha itt valami nem megy, az azt jelenti, letértünk az ösvényről. Az evolúció egyik eszköze a szerelem, amire 3-4 évet szán maximum, ha ezt túllépjük, megfigyelhető, hogy már nehezen megy általában a fogantatás, hiszen a megtermékenyülés az evolúció szempontjából ezen időszakon belül ideális. Nem vacakol az evolúció, tovább, ennyi időt ad, hogy kiderüljön, összeillik-e a két ember vagy sem. Persze ezt mi sokszor nem vesszük figyelembe.

A karma a bennünk dolgozó evolúció (is). A karma lenyomata mutatja, ahogy test, lélek, szellem együttműködik.

Ha jó párkapcsolatban élünk, az egy áldás, a tegnapi beszélgetésünkhöz is visszacsatolva, itthon az emberek 70%-a szorongóan kötődik, vagyis 30% az, aki biztonságos, de ebben a számban benne van az abúzált, traumatizált is. Ami azt jelenti, hogy kb. tíz kapcsolatból egy az, ami jó. És állítólag 98%-ban társfüggők vagyunk. Ezen is érdemes elgondolkodni.

Csodás Bálint-napot, sok és őszinte szerelmet, mély kapcsolódásokat kívánok!

Namaste

Brávácz Alexandra