A jóga spirituális út

Örök viták zajlanak arról, hogy mi a jóga. Pedig rendkívül egyszerű, hiszen Patandzsali a jógaszútrában nagyon világosan már a második vonalvezetőben megfogalmazza: jóga azt jelenti, megszüntetni a gondolatokat. Érd el, hogy az állandó kattogás megálljon a fejedben. Akinek ez a célja, az jógát gyakorol. Minden más ámítás.

Mindig mindennek az a lényege, hogy miért csináljuk, mi a célunk.

A jóga nem csak spirituális út, hanem egyben önismereti út is, mert ahogy járod, rendkívül sok mindent megtudsz magadról. Útközben. Az önismereten keresztül tapasztalhatod meg a spiritualitást, az önismeret egy nagyon fontos része a jógának. Ha megismered magad, megtanulod jobban irányítani magad. Spirituális, vagyis valami, ami a lelkeddel összekapcsol. A jóga lelki út. Önmagunk meghaladása, vagyis az önismeret csak egy állomás az úton.

Lélek, lélegzet – a lélegzet figyelésén, irányításán, befolyásolásán keresztül vezet el a jóga ahhoz, aki te valójában vagy. Ami túl van azon, amit önismerettel megértesz magadról.

Miért félünk a spiritualitástól? Az ember spirituális lény, nincs mese, és csak ebből a létformából lehet megvilágosodni. Használjuk ki jól ezt a születést, ha már emberi testbe születtünk. Hihetetlen nagy lehetőség.

Akinek az a célja, hogy egészséges legyen a gerince, az nem jógát gyakorol, hanem gerinctornát. Aki mobilizálni szeretne, az gyógytornát. Aki erősíteni szeretné magát, netán fogyni szeretne, az erősítő vagy alakformáló tornát csinál. És így tovább. A valódi jóga célja nem lehet azonban más, mint a citta vrtti nirodha, a teljes üresség. Amíg az van a fejemben, hogy szép vagy erős legyen a testem, meg mennyire egészséges, addig nem üres a tudat, hanem ez van benne, vagyis az nem jóga.

Ez nem baj, csak tudjuk, mikor mit csinálunk.

Én csak egy picit át szeretném mozgatni magam – hallom sokszor. Olyan mozgásformát szeretnék, ami kevésbé árt az ízületeknek. Olyat szeretnék tornázni, hogy a hátamat rendbe tudjam tenni. Szuper, gyere! Várunk tárt karokkal, de tudd, hogy az nem jóga.

Használod a jógaászanákat, a jóga gyakorlatait és azt veszed észre, hogy egy idő után már nem fáj a hátad, olajazottabban mozogsz, erős lettél, fogytál, izmosabb lettél, de közben nem jógáztál. Viszont lehet, pont ezek voltak eddig az utadban, ezért nem tudtál a jógával foglalkozni, mert a saját tested akadályozott. Az a jó, hogy kívülről haladunk befelé, ha rendbe jön a test, akkor felszabadul a tudat, mert a testtel hatunk a tudatra is, nem csak fordítva. Akkor lehet, hogy tovább akarsz lépni, mert nem elégszel már meg annyival, hogy csinos, formás feneked van és, hogy nem fáj a hátad.

Aki az ászana szintjén megreked, az a test szintjén reked, onnan nincs megszabadulás és kiegyensúlyozott élet. Az a ragaszkodás a fizikai világhoz szintjén marad és az pedig rendkívül sok szenvedéssel jár, mert az a világ mulandó, folyamatosan változik. A jelenségek benne jönnek-mennek.

Nagyon fontos látni a jóga helyét a hagyományokban, hogy a jóga a hindu filozófiai iskolák egyike és mint ilyen egy spirituális út, amelynek része nem csak az, hogy beszélünk a jó életről, hanem konkrét gyakorlatokat is kapunk hozzá.

Patandzsali ezt nyolcfokú jógának hívja, az első két lépcsőfok erkölcsi, etikai és a viselkedésre, az életvitelre vonatkozóan ad tanácsokat. Ha ezeket már értjük és csináljuk, akkor gyakorolhatunk ászanákat, testhelyzeteket, mert ha a test egészséges, akkor képes leszel hosszú ideig egy helyben ülni, mozdulatlanul. Aki az izmos test témát meg akarja haladni légzőgyakorlatokat végez, mert azok is kellenek ahhoz, hogy képesek legyünk ülni, meditálni. Csak a meditáción keresztül vezet az út a megszabadulásig a jóga szerint.

Egy fejenállásból nem lehet megvilágosodni, de nagyon jó eszköz arra, hogy megtanuljunk nehézségeket elviselni az életben, például, amikor a feje tetejére áll a világ.

Szoktam azt a kérdést kapni, hogy szükség van-e a jóga mellett más mozgásformára, attól függ, hogy mi a célod. Nincs szükség rá, ha a megvilágosodást keresed. De ettől még lehet, pusztán a mozgás öröméért. Én is járok úszni, néha futni, nagyokat kirándulok, sétálok és van, hogy tornázok, táncolok. De egyiket sem azért csinálom, hogy megvilágosodjak, akkor jön a jóga, azért jógázom, hogy megvilágosodjak.

A jóga tehát spirituális út, nem keverendő össze semmi mással. Nem sport. Nincs verseny, nincs olyan, hogy kinek nagyobb a terpesze vagy a bicepsze. Nem vallás, nincs vezetője, nincs senki, akiben hinni kellene. Az egyéni lélek összekapcsolódik az egyetemes lélekkel, ezért spirituális. Célja pedig csak egy lehet, ebben megvilágosodni, minden más csak cirkusz, ahogy a mester mondja.

Brávácz Alexandra